CA Latina - textus
Ágostai hitvallás latin-magyar szövege
Ágostai hitvallás latin-magyar szövege
-
- 1 / 120
-
Lernkarten
A gyülekezetek nálunk nagy egyetértéssel tanítják:
a niceai zsinat határozata az isteni lényeg egységérõl és a három személyrõl igaz, és azt minden kételkedés nélkül hinni kell;
tudniillik, hogy egy isteni lényeg van, amelyet örökkévaló, testetlen, oszthatatlan Istennek neveznek, és [valóban] az is, végtelen hatalmú, bölcsességû és jóságú, teremtõje és megtartója mindennek, láthatóknak és láthatatlanoknak;
és mégis három egyenlõ lényegû és hatalmú, együtt örökkévaló személy van: az Atya, a Fiú és a Szentlélek.
A személy szót pedig olyan jelentéssel használják, ahogyan ebben az összefüggésben az egyházi írók használták:
nem részt vagy tulajdonságot jelent másvalamiben, hanem azt, ami önállóan létezik.
Elítélik mindazokat a tévtanításokat, amelyek ez ellen a hittétel ellen támadtak,
mint a manicheusokat, akik két õslétezõt vallottak, a jót és a rosszat;
továbbá a valentiniánusokat, ariánusokat, eunomiánusokat, mohamedánokat és minden hozzájuk hasonlót.
Elítélik a régi és újfajta szamoszaténusokat is, akik azon erõsködnek, hogy csak egyetlen isteni személy van;
ezért az Igérõl és a Szentlélekrõl ravasz és bûnös módon úgy szónokolnak,
hogy azok nem külön személyek, hanem az Ige csupán a hangzó igét, a Lélek pedig a létezõkben található teremtett mozgatóerõt jelenti.
Tanítják továbbá, hogy Ádám bûnbeesése után a származás természetes rendjében minden ember bûnnel születik,
vagyis istenfélelem és Istenbe vetett bizodalom nélkül és bûnös kívánsággal,
és hogy ez az eredeti betegség vagy romlás valóban bûn,
amely kárhoztat, és most is örök halált hoz azoknak, akik nem születnek újjá a keresztség és a Szentlélek által.
Elítélik a pelagiánusokat és másokat, akik tagadják, hogy az eredeti romlás bûn,
és hogy kisebbítsék Krisztus érdemének és jótéteményeinek dicsõségét,
azt állítják, hogy értelmének ereje által az ember megigazulhat Isten színe elõtt.
Tanítják továbbá, hogy az Ige, azaz Isten Fia,
a boldogságos Szûz Mária méhében magára vette az emberi természetet,
hogy a két természet - az isteni és az emberi - elválaszthatatlanul legyen összekötve a személy egységében,
az egy Krisztus, aki valóságos Isten és valóságos ember, szûz Máriától született,
valóságosan szenvedett, keresztre feszíttetett, meghalt és eltemettetett,
azért, hogy kiengesztelje irántunk az Atyát, és áldozattá legyen nem csak az eredeti vétekért, hanem az emberek minden elkövetett bûnéért is.
Ugyanõ alászállt a poklokra, és valóban feltámadt a harmadik napon,
majd felment a mennybe, hogy az Atya jobbjára üljön,
és mindörökké országoljon és uralkodjék minden teremtményen,
és megszentelje azokat, akik benne hisznek, a szívükbe küldött Szentlélek által,
hogy vezesse, vigasztalja, megelevenítse õket, és védelmezzen az ördöggel és a bûn hatalmával szemben.
Ugyanez a Krisztus egyszer majd nyilvánvalóan visszatér, hogy megítélje az élõket és a holtakat stb. az Apostoli hitvallás szerint.
Tanítják továbbá, hogy az emberek nem tudnak megigazulni Isten színe elõtt a saját erejükbõl, érdemeik vagy cselekedeteik alapján,
hanem ingyen, Krisztusért, hit által igazulnak meg,
ha hiszik, hogy (Isten) kegyelmébe fogadja õket és megbocsátja bûneiket a Krisztusért,
aki halálával bûneinkért eleget tett.
Ezt a hitet számítja be Isten elõtte érvényes igazságul. Római levél 3. és 4. fejezete.
Azért, hogy erre a hitre eljussunk, rendeltetett az evangélium tanításának és a szentségek kiosztásának szolgálata.
Mert az ige és szentségek mint eszközök által kapjuk a Szentlelket,
aki hitet támaszt – ahol és amikor Istennek tetszik – azokban, akik hallják az evangéliumot:
(V.) scilicet quod Deus non propter nostra merita, sed propter Christum iustificet hos,
azt tudniillik, hogy Isten nem érdemeink miatt, hanem a Krisztusért igazítja meg azokat,
