c2b_default

CA Latina - textus

Ágostai hitvallás latin-magyar szövege

Ágostai hitvallás latin-magyar szövege

120
0.0 (0)
S. T.
Lernen
S. T.
Diese Vokabelkartei mit 120 Karteikarten hilft beim Erlernen von Latein auf einem fortgeschrittenen Niveau. Der Fokus liegt auf religiösen und moralischen Texten, mit Beispielen wie "obedire Deo" (Gott gehorchen), "caritas" (Nächstenliebe) und "poenitentia" (Buße). Die Plattform unterstützt auch das Rückwärtslernen von der Zielsprache zur Ausgangssprache. Ideal für Studierende der Theologie oder fortgeschrittene Lateinlerner, die ihre Kenntnisse vertiefen möchten.
Karten
120
Lernende
1
Sprache
Deutsch
Kategorie
Latein
Stufe
Andere
Erstellt / Aktualisiert
28.09.2016 / 15.12.2016
  • 1  / 120

Lernkarten

(V.) qui credunt se propter Christum in gratiam recipi.

akik hiszik, hogy Isten õket a Krisztusért kegyelmébe fogadja.

(V.) Damnant Anabaptistas et alios,

Elítélik az anabaptistákat és másokat,
(V.) qui sentiunt Spiritum Sanctum contingere sine Verbo externo hominibus per ipsorum praeparationes et opera.

akik azt tartják, hogy az ember külsõ ige nélkül, saját elõkészületei és cselekedetei útján nyeri el a Szentlelket.

(VI.) Item docent, quod fides illa debeat bonos fructus parere,

Tanítják továbbá, hogy ennek a hitnek jó gyümölcsöket kell teremnie

(VI.) et quod oporteat bona opera mandata a Deo facere propter voluntatem Dei,

és hogy a jó cselekedeteket, amelyeket Isten rendelt, Isten akaratáért kell megtennünk,

(VI.) non ut confidamus per ea opera iustificationem coram Deo mereri.

nem pedig abban bízva, hogy ezekkel a cselekedetekkel Isten színe elõtt érdemessé lehetünk a megigazulásra.
(VI.) Nam remissio peccatorum et iustificatio fide apprehenditur,

Mert a bûnbocsánatot és a megigazulást hittel lehet megragadni,

(VI.) sicut testatur et vox Christi Luc. 17, 10: Quum feceristis haec omnia, dicite: Servi inutiles sumus.

amint Krisztus szava is bizonyítja: „Bár mindezeket megcselekedtétek, mondjátok: haszontalan szolgák vagyunk”.

(VI.) Idem docent et veteres scriptores ecclesiastici.

Ugyanezt tanítják a régi egyházi írók is.

(VI.) Ambrosius enim inquit: Hoc constitutum est a Deo,

Ambrosius ugyanis így szól: „Isten azt végezte,
(VI.) ut, qui credit in Christum, salvus sit sine opere, sola fide gratis accipiens remissionem peccatorum.

hogy aki Krisztusban hisz, az üdvözül, és cselekedet nélkül, egyedül hittel, ingyen nyeri el a bûnök bocsánatát.”

(VII.) Item docent, quod una sancta ecclesia perpetuo mansura sit.

Tanítják továbbá, hogy az egy szent egyház minden idõben megmarad.

(VII.) Est autem ecclesia congregatio sanctorum, in qua evangelium pure docetur et recte administrantur sacramenta.

Az egyház pedig a szentek gyülekezete, amelyben az evangéliumot tisztán tanítják, és a szentségeket helyesen szolgáltatják ki.

(VII.) Et ad veram unitatem ecclesiae satis est consentire de doctrina evangelii et administratione sacramentorum.

Az egyház valódi egységéhez elegendõ egyetérteni az evangélium tanításában és a szentségek kiszolgáltatásában.
(VII.) Nec necesse est ubique esse similes traditiones humanas,

De nem szükséges, hogy mindenütt hasonlók legyenek az emberi hagyományok,

(VII.) seu ritus aut cerimonias ab hominibus institutas.

vagyis az emberek által megállapított vallási szokások és szertartások;

(VII.) Sicut inquit Paulus: Una fides, unum baptisma, unus Deus et pater omnium etc.

amint Pál mondja: egy a hit, egy a keresztség, egy az Istene és Atyja mindeneknek stb.

(VIII.) Quamquam ecclesia proprie sit congregatio sanctorum et vere credentium,

Bár az egyház önmagában a szentek és igazán hívõk gyülekezete,
(VIII.) tamen, quum in hac vita multi hypocritae et mali admixti sint,

mivel azonban ebben az életben sok képmutató és gonosz keveredik közéjük,

(VIII.) licet uti sacramentis, quae per malos administrantur,

ezért a szentségekkel akkor is szabad élni, ha gonoszok szolgáltatják ki,

(VIII.) iuxta vocem Christi: Sedent scribae et Pharisaei in cathedra Mosis etc.

Krisztus mondása szerint: az írástudók és a farizeusok a Mózes székében ülnek stb.

(VIII.) Et sacramenta et Verbum propter ordinationem et mandatum Christi sunt efficacia, etiamsi per malos exhibeantur.

A szentségek is, az ige is Krisztus rendelése és parancsa folytán hatékonyak, még akkor is, ha gonoszok nyújtják azokat.
(VIII.) Damnant Donatistas et similes, qui negabant licere uti ministerio malorum in ecclesia,

Elítélik a donatistákat és hasonlókat, akik tagadták, hogy szabad gonoszok szolgálatával élni az egyházban,

(VIII.) et sentiebant ministerium malorum inutile et inefficax esse.

s úgy gondolták, hogy a gonoszok szolgálata haszontalan és hatástalan.

(IX.) De baptismo docent, quod sit necessarius ad salutem,

A keresztségrõl azt tanítják, hogy szükséges az üdvösséghez,

(IX.) quodque per baptismum offeratur gratia Dei,

és hogy Isten a keresztség által felkínálja kegyelmét,

(IX.) et quod pueri sint baptizandi, qui per baptismum oblati Deo recipiantur in gratiam Dei.

továbbá, hogy meg kell keresztelni a gyermekeket, akik a keresztség által Istennek felajánlva befogadtatnak Isten kegyelmébe.

(IX.) Damnant Anabaptistas, qui improbant baptismum puerorum

Elítélik az anabaptistákat, akik helytelenítik a gyermekkeresztséget,

(IX.) ac affirmant pueros sine baptismo salvos fieri.

és azt állítják, hogy a gyermekek keresztség nélkül üdvözülnek.

(X.) De coena Domini docent, quod corpus et sanguis Christi vere adsint

Az úrvacsoráról tanítják, hogy Krisztus teste és vére valóságosan jelen van

(X.) et distribuantur vescentibus in coena Domini;

és kiosztják az úrvacsorában azoknak, akik élnek vele;

(X.) et improbant secus docentes.

és elutasítják azokat, akik másként tanítanak.

(XI.) De confessione docent, quod absolutio privata in ecclesiis retinenda sit,

A gyónásról azt tanítják, hogy a magánfeloldozást meg kell õrizni a gyülekezetekben,

(XI.) quamquam in confessione non sit necessaria omnium delictorum enumeratio.

bár a gyónásban nem szükséges az összes vétek felsorolása.

(XI.) Est enim impossibilis iuxa Psalmum 19, 13: Delicta quis intelligit?

A zsoltár szerint ugyanis ez lehetetlen: A tévedéseket ki veheti észre?

(XII.) De poenitentia docent, quod lapsis post baptismum contingere possit remissio peccatorum quocunque tempore,

A bûnbánatról azt tanítják, hogy akik a keresztség után bûnbe estek, bármikor részesülhetnek bûnbocsánatban,

(XII.) quum convertuntur, et quod ecclesia talibus redeuntibus ad poenitentiam absolutionem impertiri debeat.

ha megtérnek, s az ilyen bûnbánatra térteket az egyház köteles feloldozni.

(XII.) Constat autem poenitentia proprie his duabus partibus.

A bûnbánat pedig helyes értelemben e két részbõl áll:

(XII.) Altera est contritio seu terrores incussi conscientiae agnito peccato;

az egyik a töredelem, vagyis az a rettegés, amelyet a bûn megismerése kelt a lelkiismeretben;

(XII.) altera est fides, quae concipitur ex evangelio seu absolutione,

a másik pedig a hit, amely az evangéliumból vagy feloldozásból fakad,

Lernen