CA Latina - textus

Ágostai hitvallás latin-magyar szövege

Ágostai hitvallás latin-magyar szövege


S. T.
Diese Vokabelkartei mit 120 Karteikarten hilft beim Erlernen von Latein auf einem fortgeschrittenen Niveau. Der Fokus liegt auf religiösen und moralischen Texten, mit Beispielen wie "obedire Deo" (Gott gehorchen), "caritas" (Nächstenliebe) und "poenitentia" (Buße). Die Plattform unterstützt auch das Rückwärtslernen von der Zielsprache zur Ausgangssprache. Ideal für Studierende der Theologie oder fortgeschrittene Lateinlerner, die ihre Kenntnisse vertiefen möchten.
Cartes-fiches
120
Utilisateurs
1
Langue
Allemand
Catégorie
Latin
Niveau
Autres
Créé / Mis à jour
28.09.2016 / 15.12.2016

Flashcards

(XII.) et credit propter Christum remitti peccata, et consolatur conscientiam et ex terroribus liberat.

és Krisztusért hiszi a bûnök bocsánatát, megvigasztalja a lelkiismeretet és megszabadítja a rettegésektõl.

(XII.) Deinde sequi debent bona opera, quae sunt fructus poenitentiae.

Ezután jó cselekedeteknek kell következniük, amelyek a bûnbánat gyümölcsei.

(XII.) Damnant Anabaptistas, qui negant semel iustificatos posse amittere Spiritum Sanctum;

Elítélik az anabaptistákat, akik tagadják, hogy az egyszer már megigazultak elveszthetik a Szentlelket;

(XII.) item, qui contendunt, quibusdam tantam perfectionem in hac vita contingere, ut peccare non possint.

továbbá, akik azt állítják, hogy egyesek ebben az életben olyan tökéletességre jutnak, hogy lehetetlen vétkezniük.

(XII.) Damnantur et Novatiani, qui nolebant absolvere lapsos, post baptismum redeuntes ad poenitentiam.

Elítélik a novaciánusokat is, akik nem akarták feloldozni a keresztség után a bûnbánatra tért elbukottakat.

(XII.) Reiiciuntur et isti, qui non docent remissionem peccatorum per fidem contingere,

Elvetik azokat is, akik nem azt tanítják, hogy hit által részesülünk a bûnök bocsánatában,

(XII.) set iubent nos mereri gratiam per satisfactiones nostras.

hanem arra utasítanak, hogy saját elégtételeinkkel érdemeljük ki a kegyelmet.

(XIII.) De usu sacramentorum docent, quod sacramenta instituta sint, non modo ut sint notae professionis inter homines,

A szentségekkel élésrõl azt tanítják: a szentségek nemcsak azért rendeltettek, hogy ismertetõjelei legyenek a hit megvallásának az emberek közt,

(XIII.) sed magis ut sint signa et testimonia voluntatis Dei erga nos,

hanem inkább azért, hogy jelei és bizonyságai legyenek Isten irántunk való jóakaratának,

(XIII.) ad excitandam et confirmandam fidem in his, qui utuntur, proposita.

s felkeltsék és erõsítsék a hitet mindazokban, akik élnek velük.

(XIII.) Itaque utendum est sacramentis ita, ut fides accedat,

A szentségekkel ezért úgy kell élni, hogy vele járjon a hit,

(XIII.) quae credat promissionibus, quae per sacramenta exhibentur et ostenduntur.

amely bízik a szentségek által nyújtott és szemünk elé tárt ígéretekben.

(XIII.) Damnant igitur illos, qui docent, quod sacramenta ex opere operato iustificent,

Elítélik tehát azokat, akik azt tanítják, hogy a szentségek pusztán elvégzésükkel tesznek igazzá,

(XIII.) nec docent fidem requiri in usu sacramentorum, quae credat remitti peccata.

és akik nem tanítják, hogy a szentségek használatában szükséges a hit, amely bízik a bûnök bocsánatában.

(XIV.) De ordine ecclesiastico docent, quod nemo debeat in ecclesia publice docere

Az egyházi rendrõl azt tanítják, hogy nyilvánosan senki sem tartozik tanítani

(XIV.) aut sacramenta administrare, nisi rite vocatus.

és a szentségeket kiszolgáltatni az egyházban, csak az, akit erre szabályszerûen elhívtak.

(XV.) De ritibus ecclesiasticis docent, quod ritus illi servandi sint,

Az egyházi szokásokról azt tanítják, hogy meg kell õrizni mindazokat a szokásokat,

(XV.) qui sine peccato servari possunt et prosunt ad tanquillitatem et bonum ordinem in ecclesia,

amelyek bûn nélkül megtarthatók és az egyház békességét, jó rendjét szolgálják –

(XV.) sicut certae feriae, festa et similia.

mint bizonyos szent napok, ünnepek és hasonlók.

(XV.) De talibus rebus tamen admonentur homines,

Az ilyen dolgokra nézve ugyanakkor intik az embereket,

(XV.) ne conscientiae onerentur, tamquam talis cultus ad salutem necessarius sit.

ne terheljék meg a lelkiismeretet, mintha az ilyen vallási szokások szükségesek lennének az üdvösséghez.

(XV.) Admonentur etiam, quod traditiones humanae

Arra is figyelmeztetik õket, hogy azok az emberi hagyományok,

(XV.) institutae ad placandum Deum, ad promerendam gratiam et satisfaciendum pro peccatis

amelyeket Isten kiengesztelésére, a kegyelem kiérdemlésére és a bûnökért elégtételül rendeltek el,

(XV.) adversentur evangelio et doctrinae fidei;

ellenkeznek az evangéliummal és a hitrõl szóló tanítással.

(XV.) quare vota et traditiones de cibis et diebus etc.

Ezért az olyan fogadalmak, ételekre és napokra vonatkozó hagyományok stb.,

(XV.) institutae ad promerendam gratiam et satisfaciendum pro peccatis

amelyeket a kegyelem kiérdemlésére, valamint bûnökért adott elégtételképpen hoztak szokásba,

(XV.) inutiles sint et contra evangelium.

haszontalanok és ellentétesek az evangéliummal.

(XVI.) De rebus civilibus docent, quod legitimae ordinationes civiles sint bona opera Dei,

A közügyekrõl azt tanítják, hogy a törvényes világi intézmények Isten jó alkotásai,

(XVI.) quod Christianis liceat gerere magistratus, exercere iudicia,

a keresztyéneknek szabad hivatalt viselniük, bíráskodniuk,

(XVI.) iudicare res ex imperatoriis et aliis praesentibus legibus,

császári és más, érvényben levõ törvények szerint ítélkezniük,

(XVI.) supplicia iure constituere, iure bellare, militare,

jogos halálos ítéleteket hozniuk, jogos háborút viselniük, katonáskodniuk,

(XVI.) lege contrahere, tenere proprium, iurare postulantibus magistratibus, ducere uxorem, nubere.

törvényes szerzõdést kötniük, saját tulajdonnal rendelkezniük, a hatóságok kívánságára esküt tenniük, házasodniuk és férjhez menniük.

(XVI.) Damnant Anabaptistas, qui interdicunt haec civilia officia christianis.

Elítélik az anabaptistákat, akik eltiltják a keresztyéneket ilyen világi kötelességektõl.

(XVI.) Damnant etiam illos, qui evangelicam perfectionem non collocant in timore Dei et fide, sed in deserendis civilibus officiis,

Elítélik azokat is, akik az evangéliumi tökéletességet nem az istenfélelemben és hitben, hanem a világi kötelességek elhagyásában keresik,

(XVI.) quia evangelium tradit iustitiam aeternam cordis.

mert az evangélium a szív örökkévaló igazságát tanítja.

(XVI.) Interim non dissipat politiam aut oeconomiam,

Ezzel azonban nem forgatja fel az állami vagy a családi élet rendjét,

(XVI.) sed maxime postulat conservare tamquam ordinationes Dei et in talibus ordinationibus exercere caritatem.

hanem nagyon is megköveteli, hogy azt Isten rendeléseként megtartsuk és a szeretetet ezekben a rendekben gyakoroljuk.

(XVI.) Itaque necessario debent Christiani oboedire magistratibus suis et legibus;

A keresztyének tehát kötelesek felsõbbségeiknek és a törvényeknek engedelmeskedni,

(XVI.) nisi cum iubent peccare,

kivéve, ha azt követelik tõlük, hogy bûnt kövessenek el,

(XVI.) tunc enim magis debent obedire Deo quam hominibus. Actuum 5.

mert akkor inkább kötelesek Istennek engedelmeskedni, mint az embereknek. ApCsel 5,29.

Study